Archívum: 2008. március
2008. március 31. hétfő
A hétvége, „szívet melengető” eseménye a következő volt:
A Metro nevezetű nagy raktárban voltam bevásárolni ezt-azt. Vasárnap, kinnt napsütés, bennt nem sokan lézengenek, nyilván a húsvéti nagybevásárlások leapasztották a jókedvet.
Összeszedem a motyót, irány a pénztár, egyedül vagyok, nincs sok árum a futószalagon. A pénztáros hölgy, volt vagy 18-20 éves, élénken beszélget egy idősebb kolleganőjével, nagyon fontos, halaszthatatlan ügyeket: - „Kézeld…” és - „Ne mondd..” és - „Tényleg ?” kezdetű mondatok gurultak ide-oda közöttük.
Bevásárló kártya elő, köszönés nuku - mármint a hölgy részéről, mármint visszaköszönés. Jó.
Szalagvégen kosárba visszapakol, bankkártya elő. - Parancsoljon.
Még nem nézett rám, de nem baj, végül is nem vagyok Mona Lisa, hogy bámulni kellene. Lehúzza a kártyát, közben karattyolnak tovább a másik hölggyel.
Állok, mint a megszeppent kisiskolás a tanítónéni előtt (mind a 187 cm-emmel és 120 kg-ommal…). Na végre ! Rám pillant, és pattan ki a szó a szájából: - Zöld ! Majd visszafordulva folytatja eszmecseréjét.
Elöntötte a latyak az agyamat; mint ki nem érti miről van szó, érdeklődő tekintettel figyelem, enyhén tudatlan, bárgyú vigyorral próbálom a figyelmet magamra terelni. Elvégre lehet, hogy nem ismert fel: én vagyok a kedves vevő !
Pár másodperc múlva feltűnik tétlenségem: - Mondom, zöld ! - veti oda ismét.
- Hogyan tetszik mondani - kérdem szeliden
- A zöldet, nyomja a zöldet - pattan a válasz, és már rám figyel
- Ja ! - mondom én angyali szelídséggel - Arra tetszik gondolni, szíveskedjek a zöld gombot megnyomni a terminálkészüléken ?
- Igen, nyomja meg a zöld gombot - válaszolja, de már egészen megváltozott hangon. Valami eljuthatott a tudatáig (kolleganőjének egészen biztos, mert rám nézett, és olyan sebesen elsomfordált, mintha nem is lett volna ott…)
Számla kinyomtat, elpakol, és a hölgy így szólt: - Köszönjük szépen a vásárlást, viszontlátásra ! - még talán mosolygott is kedvesen…
Kategória: Nincs kategorizálva, Sírjak, vagy nevessek ? | Nincs hozzászólás »
2008. március 17. hétfő
Minden dolgozót megkérünk, hogy az orvosi rendelőben adjon le 2 ml vért és 2 g székletet !
Munkaadója megbízásából meg kell vizsgálnunk, hogy a munka a vérében van-e, vagy sza.ik rá ?
(Made by Internet )
Kategória: Humor, kikapcsolódás | Nincs hozzászólás »
2008. március 9. vasárnap
Nagyon nem szeretem azt, mikor hallom, hogy valaki tele szájjal kiabálja; „…koszos a város, tele van szeméttel, hát ezek miért nem gondoskodnak a takarításról ?”, majd hanyag eleganciával eldobja a kezében lévő papírzsebkendőt, amibe előzőleg harsányan belecsulázott.
Nemkevésbé gyűlölöm, mikor látom, hogy az előttem lévő autók valamelyikéből repül az útszélre a gyerek kiürült üdítőspalackja, Apuci elfogyasztott szendvicsének szalvétája, Anyuci make-up kiigazító vattapamacsa, stb.
Soha fel nem foghatom, hogy milyen úton-módon kerülnek az útmenti árokparkokba, útpadkákra a műanyag szemeteszsákok, kilyukadt bicikligumik, óvszerek, sparheltek és gőzmozdonyok ? Odacsempésződnek ? Éjszaka, városrészek lakói feltűnés nélkül settenkednek a másik városrészbe, hátukon régi újságpapírral, szakadozott konyharuhával, enyhén szaros babapelenkával, kimustrált , lehúllott csempedarabbal, beszáradt festékvödörrel ? Mondjuk, a meszesiek lerakják a szemetet Uránvárosban, az uránvárosiak a Belvárosban, a belvárosiak Nagyárpádon, a nagyárpádiak Meszesen, majd huss !, lábujjhegyen elosonnak ?
Akárhogyan is történik, nagy népvándorlásnak kell történnie az éjszakai órákban, mert az utak mentén - bizony - szép számmal található szemét. Azok tudják ezt igazán, akik egy nagyobb forgalmú út mentén laknak, ahol a szemét egy idő után összegyűlik, és nagyon zavarja az ottlakókat.
Erre gondolt Pécsett, a Kemény Zsigmond utcában lakó Kovács és Keresnyei család, amikor az utca minden lakójának postaládájába helyezték felkérésüket; gyűjtsön mindenki közösen szemetet az utcájukban, tisztítsák meg az útmenti árkokat.
A szemetes környezetünkről saját magunk, mint szemetelők, tehetünk. Lássuk be, közintézményeinket nem azért tartjuk, hogy a renitens magatartásunk eredményét folyamatosan eltakarítsa ! Pécsett, a Kemény Zsigmond utca lakói is így gondolták - és cselekedtek.
- Arra gondoltunk, hogy talán egy kisebb közösséget is összehoz az akciónk, nem utolsósorban nem bántja a szemét a szemünket, mikor hazafelé tartunk - mondták egyöntetűen.
Március 8-án 10 órára hívták az embereket. A Biokom egy 4m3-es konténert biztosított a helyszínre - ingyenesen, szállítással együtt. A hideg, 5 C°-os, borongós szombat délelőtt 5 család 13 fővel állt neki szemetet gyűjteni. A kisbolttól majdnem a temetőig terjedő részen, mintegy két órányi munkával a négy köbméteres konténert alaposan megpúpozták. Önként dolgozott kicsi és nagy, öreg és fiatal.
A nagy hideg ellen jól beöltözve, jó ütemben haladt a munka, gyűltek a szemeteszsákokban az eldobált szemetek. Ahogyan az lenni szokott; jókedvű ugratások és élcelődések mellett szaporázták a munkát, és ismerkedtek egymással.
Ami különösen érdekes volt, az a korösszetétel; volt óvodás, teenager, felnőtt, nyugdíjas. Valahogy fontosnak tartotta mindenki, valahogyan szívügye volt mindenkinek, hogy együtt legyenek, együtt cselekedjenek.
A legfiatalabb résztvevő - Nagy Máté Levente - még csak hat éves, szemmel láthatóan kellően beöltözködött az akcióhoz, és a sőrt is kesztyűs kézzel cipelte valakinek.
- Nem fázol, Máté ? - kérdeztem tőle, amikor egy pillanatra hajlandó volt megállni.
- Nem ! - mondta határozottan, és igyekezett tovább, hogy a felnőttektől kapott, direkt neki, erre a célra kihegyezett szemétgyűjtő fadarabjára felszúrhassa a következő áldozatát.
Édesanyja később elmondta, hogy a lefekvés előtt nem volt kis feladat megértetni a fiúval, hogy a kedves szemétgyűjtője nem mehet vele aludni az ágyba…
A résztvevők elhatározták, hogy a tavaszi nagytakarítást követni fogja az őszi nagytakarítás. Remélik, hogy még többen fognak csatlakozni hozzájuk, hisz’ mindenki láthatja az eredményt: ragyogóan tiszta környezet.
Ha a közösség összefog, és maga körül rendet teremt, akkor nem kell arra várnunk, hogy majd valaki összesöpör a portánk előtt. Tiszta, kulturált lesz környezetünk, lelkünkben több erő gyűlik, hogy rászóljunk a szemetelőkre, ne adj Úristen, magunk sem válunk szemetelőkké.
Végülis; a közösségünk törekvése a mi törekvésünkké is válik ! És a legtöbbet magunkért mi magunk tehetünk, együtt a többiekkel és külön-külön is !
Kategória: A városról, a megyéről, az országról, Hírek innen-onnan | Nincs hozzászólás »
2008. március 8. szombat
Társadalmunk, Világunk Kedves Nőtagjai !
A Nemzetközi Nőnap alkalmából fogadják sok-sok szeretettel szívből jövő, mélységes tiszteletemet és gratulációimat !
Amint azt Önök is jól tudják, minden év március 8-a - Clara Zetkin javaslatára 1910-től rendszeresen megünnepelték az úgynevezett nemzetközi nőnapot, amely azért lett március 8., mert 1857-ben ezen a napon New Yorkban nagy tüntetést rendeztek a ruhagyári munkásnők a - a Nemzetközi Nőnap.
Március nyolcadikán mi, férfiak elvágtatunk a virágárushoz (aki már a Valentin nap óta dörzsölgeti markát…), és csokorral kedveskedünk hölgyismerőseinek, egyfolytában azon izgulva - vajon kit felejtettünk el ?
Ez kedves dolog részünkről, de sajnos ma már inkább a szokásoknak való megfelelés kényszere. Nélkülözi az igazi ünnep emelkedettségét.
Számunkra nem igazi ünnep, nem érezzük magunkénak, mert az igazi férfiak az év háromszázhatvanöt napján tisztelik a pótolhatatlan nőket !
A modern világ egyik jellemzője, hogy ünnepeink jórészt elvesztették valódi mivoltukat, lényegüket, és elszaporodtak az olyan „ünnepek”, mint például a Valentin-nap, vagy külön napja van az állatoktól kezdve, a fákon át, az egészséges életmódig. Ez a dömping komolytalanná teszi a jó szándékot is.
A Valentin Kereskedelmi Naptól ma a C.Z.K.N.-ig (Clara Zetkin Kereskedelmi Napig) haladtunk, tehát - haladva a korral, de maradva a nő-férfi kapcsolat harmonizációjának tiszteleténél - minden nőtársamnak átnyújtom szeretettel az én Nőnapi ajándékomat (ha már eddig csak filozofáltam róla.. 
):
Tehát, ha már a saját közösségi blogunkba írok valamit, akkor engedtessék meg, hogy - Önző és írói etikátlan módon - lányaimnak is
kívánjak minden jót a Nemzetközi Nőnap alkalmából.
Amint a képen is látható; szépek, csinosak, mosolygósak, vidámak és kiválóan használják a konyhaeszközöket (a képen éppen a születésnapi tortájuk felvágása előtti pillanatot rögzítettük).
A kicsit szőrösebb szívűek - talán - észrevételezik, hogy nem biztos, hogy szabályszerű a késtartás, meg a két kés által bezárt szög nem ideális, stb., stb., stb…
Mivel a lányok még fiatalok és tapasztalatlanok, ezért olyan ajándékot nyújtok át nekik (és rajtuk keresztül minden hölgynek), hogy azzal fejleszthessék egyrészt a konyhai eszközök kezelésének tudományát, másrészről alkossanak egy remekművet, mellyel szegény, elnyomott, Nemzetközi Férfinapot nélkülöző, igazi férfitársaim lelkét a következő, Nemtudom Milyen Közhely Kereskedelmi Napokig ápolhatják.
Az ajándékom: Az igazi, sült sertéscsülök készítésének receptje !
1 férfi személyre (esetleg a hölgytag is megkóstolhatja Nőnapra)
Műveleti idő: kb. 4,5 - 5 óra
Anyagszükséglet:
- 1 db kb. 1,30 - 1,50 kg-os sertés hátsó csülök (vagyis a kisebbek közül kell válogatni)
- 1/2 kg vegyes leveszöldség (2-3 sárgarépa, 1-2 fehérrépa, 1/2 fej zeller, 1 kisebb vöröshagyma, 1 kis csokor petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma)
- 8-10 szem egész fekete bors
- 3 evőkanál sertészsír
- 2 hatalmas fej lila, vagy vöröshagyma
- 2 dl barna sör
- 1/2 dl konyak, vagy cherry
- só (2-3 mokkáskanál), vagy inkább zöldséges ízvarázs (2 evőkanál)
- A megvásárolt hátsó csülökről vegyük le feltétlenül a műanyag zacskót ! Azzal együtt is lehetne, de nem annyira ízletes…
Fogjuk a létező legnagyobb fazekunkat, a műanyagból kibontott csülköt (tényleg ne feledjük rajta ! ;-)) tegyük bele. Hideg (!) vizet engedjünk rá, annyit, hogy a csülkö(ke)t 2-3 ujjnyira ellepje.
Tegyük fel a gázra, gyújtsunk alá (sokkal könnybben elkészül), és addig, míg a víz nem kezd forrni, mehet teljes lángon. Közben tegyük bele az ízvarázst (vagy a sót) és az egész borsszemeket. A forrás után halkítsuk le a gázt annyira, hogy a víz csak csendesen bugyogjon (forrásban maradjon).
Kb. 3 órát kell így, csendes forrásban főzicskélni. Az utolsó órában szórjuk bele az előkészített, megtisztított (ez majdnem olyan fontos, mint a műanyag eltávolítása) leveszöldséget. A háziasszonyok erre mondják azt, hogy „bezöldségelem a levest”.
Úgy a három-, három és feledik óra tájában ránézhetünk a jószágra; valószínűleg azt látjuk, hogy a csülök szépen megfőtt, a csont meg fehéren áll ki belőle, vagy le is főtt a csontról. Gáz lekapcs.
Óvatosan, egy nagyobb tálra kiszedjük a főtt csülök őkelmét, a csonttal párhuzamos irányban levágjuk a csontról (kettényitjuk, kicsontozzuk). Nem forrázzuk le magunkat közben ! Kés és villa elégséges védőfelszerelés.
Aztán fogunk egy tepsit, a zsírt belecsapjuk, majd a kicsontozott csülköt kinyitva a tepsibe helyezzük, úgy, hogy a bőrös rész legyen felfelé. A sütőbe tólt jószágot kb. 3/4 órát sütjük teljes lángon. (Semmi fólia, csak úgy, nyitottan ! Nem pároljuk, sütjük !). Amikor rózsaszínes-barnásodik a bőr, akkor kihúzzuk, meglocsoljuk a sörrel és konyakkal, szépen egyenletesen (ettől lesz gyönyörű aranybarna a végén.
Visszaküldjük sülni, és gyorsan felkarikázzuk a nagy hagymákat. 15-20 perc múlva a csülök aranybarna, ekkor beterítjük vastagon a hagymakarikákkal, és egy utolsó 10 percet együtt sütjük (ráüvegítjük, vagy sütjük a hagymát). Gáz lekapcs. Kész !
Kirakjuk egy nagy pecsenyéstálra, vagy tálcára. Melléhalmozzuk a megfőtt leveszöldségeket és fogyasztható is. (Aki szereti, tört krumplit, krumplipürét is tálalhat mellé. A puha kenyérke, a hideg, száraz fehérborból való fröccsöcske az igazi kisérőtárs !)
Higgyük el, hogy ezzel mindkét fél jól jár, akár Valentin nap, akár Nemzetközi nőnap, vagy fák-virágok-fénynap van ! Mert azt mutatjuk meg vele, hogy nő és férfi, férfi és nő fontos egymásnak, és nem ünnepnaphoz kötik az egymás kedvébe járást !
Íme, a remekmű:
Kategória: Egyveleg és egyebek | Nincs hozzászólás »
2008. március 7. péntek
„Jozsoo-ért dobogunk, szívvel és lábbal egyaránt, ő az egyik magyar versenyző, aki a magyarok közül pillanatnyilag a legjobb helyen áll. A versenyblogja itt található: seocontest2008.
Jozsoo ezt mondja a versenyről:
„- Keresőoptimalizációs versenyt hirdetett az UK Webmaster World Community. A verseny nemzetközi, a résztvevőknek regisztrálniuk kell a fórumban is. A február 1-től április 1-ig tartó versenyben az a fórum tag nyer, akinek a lapja április elsején 13 órakor első lesz a „seocontest2008″ kifejezésre a google találati listáján. A fődíj 1000 dollár, a helyezettek 100 dollárt nyerhetnek.”
Jozsoo pillanatnyilag a 36. helyen áll. Aki próbált már a com-os vidékeken hu kiterjesztésű oldallal előrébb kerüni, azt tudja: ugyan nem lehetetlen, de veszettül nehéz a feladat. Segítsük hát Jozsoot a linkjeinkkel, fogjunk össze magyarok!
Én máris kiteszek egy ilyet a blogrollomba is! Hajrá Jozsoo!”
Az írást - szó szerint - El*Lobo blogjáról vettem, mert egyetértek vele. Ha még azt is tudnám, hogy mi az a backlink, és hogyan segíthetem vele Jozsoo-t, akkor megtenném. Ha erre téved egy hozzáértő, step-by-step elmondaná… :)
Kategória: Egyveleg és egyebek | Nincs hozzászólás »
Ambassador Club Pécs
