Könyvelőiroda és partnerei közösségi oldal

Nagyon nem szeretem azt, mikor hallom, hogy valaki tele szájjal kiabálja; „…koszos a város, tele van szeméttel, hát ezek miért nem gondoskodnak a takarításról ?”, majd hanyag eleganciával eldobja a kezében lévő papírzsebkendőt, amibe előzőleg harsányan belecsulázott.

Nemkevésbé gyűlölöm, mikor látom, hogy az előttem lévő autók valamelyikéből repül az útszélre a gyerek kiürült üdítőspalackja, Apuci elfogyasztott szendvicsének szalvétája, Anyuci make-up kiigazító vattapamacsa, stb.

Soha fel nem foghatom, hogy milyen úton-módon kerülnek az útmenti árokparkokba, útpadkákra a műanyag szemeteszsákok, kilyukadt bicikligumik, óvszerek, sparheltek és gőzmozdonyok ? Odacsempésződnek ? Éjszaka, városrészek lakói feltűnés nélkül settenkednek a másik városrészbe, hátukon régi újságpapírral, szakadozott konyharuhával, enyhén szaros babapelenkával, kimustrált , lehúllott csempedarabbal, beszáradt festékvödörrel ? Mondjuk, a meszesiek lerakják a szemetet Uránvárosban, az uránvárosiak a Belvárosban, a belvárosiak Nagyárpádon, a nagyárpádiak Meszesen, majd huss !, lábujjhegyen elosonnak ?

Akárhogyan is történik, nagy népvándorlásnak kell történnie az éjszakai órákban, mert az utak mentén - bizony - szép számmal található szemét. Azok tudják ezt igazán, akik egy nagyobb forgalmú út mentén laknak, ahol a szemét egy idő után összegyűlik, és nagyon zavarja az ottlakókat.

Erre gondolt Pécsett, a Kemény Zsigmond utcában lakó Kovács és Keresnyei család, amikor az utca minden lakójának postaládájába helyezték felkérésüket; gyűjtsön mindenki közösen szemetet az utcájukban, tisztítsák meg az útmenti árkokat.

A szemetes környezetünkről saját magunk, mint szemetelők, tehetünk. Lássuk be, közintézményeinket nem azért tartjuk, hogy a renitens magatartásunk eredményét folyamatosan eltakarítsa ! Pécsett, a Kemény Zsigmond utca lakói is így gondolták - és cselekedtek.

- Arra gondoltunk, hogy talán egy kisebb közösséget is összehoz az akciónk, nem utolsósorban nem bántja a szemét a szemünket, mikor hazafelé tartunk - mondták egyöntetűen.

Március 8-án 10 órára hívták az embereket. A Biokom egy 4m³-es konténert biztosított a helyszínre - ingyenesen, szállítással együtt. A hideg, 5 C°-os, borongós szombat délelőtt 5 család 13 fővel állt neki szemetet gyűjteni. A kisbolttól majdnem a temetőig terjedő részen, mintegy két órányi munkával a négy köbméteres konténert alaposan megpúpozták. Önként dolgozott kicsi és nagy, öreg és fiatal.

A nagy hideg ellen jól beöltözve, jó ütemben haladt a munka, gyűltek a szemeteszsákokban az eldobált szemetek. Ahogyan az lenni szokott; jókedvű ugratások és élcelődések mellett szaporázták a munkát, és ismerkedtek egymással.

Ami különösen érdekes volt, az a korösszetétel; volt óvodás, teenager, felnőtt, nyugdíjas. Valahogy fontosnak tartotta mindenki, valahogyan szívügye volt mindenkinek, hogy együtt legyenek, együtt cselekedjenek.

A legfiatalabb résztvevő - Nagy Máté Levente - még csak hat éves, szemmel láthatóan kellően beöltözködött az akcióhoz, és a sőrt is kesztyűs kézzel cipelte valakinek.

- Nem fázol, Máté ? - kérdeztem tőle, amikor egy pillanatra hajlandó volt megállni.

- Nem ! - mondta határozottan, és igyekezett tovább, hogy a felnőttektől kapott, direkt neki, erre a célra kihegyezett szemétgyűjtő fadarabjára felszúrhassa a következő áldozatát.

Édesanyja később elmondta, hogy a lefekvés előtt nem volt kis feladat megértetni a fiúval, hogy a kedves szemétgyűjtője nem mehet vele aludni az ágyba…

A résztvevők elhatározták, hogy a tavaszi nagytakarítást követni fogja az őszi nagytakarítás. Remélik, hogy még többen fognak csatlakozni hozzájuk, hisz’ mindenki láthatja az eredményt: ragyogóan tiszta környezet.

Ha a közösség összefog, és maga körül rendet teremt, akkor nem kell arra várnunk, hogy majd valaki összesöpör a portánk előtt. Tiszta, kulturált lesz környezetünk, lelkünkben több erő gyűlik, hogy rászóljunk a szemetelőkre, ne adj Úristen, magunk sem válunk szemetelőkké.

Végülis; a közösségünk törekvése a mi törekvésünkké is válik ! És a legtöbbet magunkért mi magunk tehetünk, együtt a többiekkel és külön-külön is !