Archive for the ‘A városról, a megyéről, az országról’ Category
Sebességmérés (traffipax) Pécs - 2008. szeptember
hétfő, szeptember 1st, 2008
A Pécsi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán lévő Fama III sebességellenőrző berendezés a fenti időben az alábbi helyeken kerül üzemeltetésre:
A Pécsi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán lévő Fama III sebességellenőrző berendezés a fenti időben az alábbi helyeken kerül üzemeltetésre:
Percekkel ezelőtt ért véget a pécsi FIDESZ-KDNP sajtótájékoztatója, ahol a Pécs TV Kommunikációs Kft. jövőjével kapcsolatos frakció-álláspontot ismertették.
A háttéranyagaként szolgáló sajtóanyagot, szó szerint teszünk közzé (alul).
dr. Páva Zsolt frakcióvezető elmondta, hogy a Társaság kiválóan működik, vezetői remekül ellátták a feladatukat, a televízió az országos helyi televíziózásban az élvonalban jár, majd - lényegében - a sajtóanyagban foglaltakat ismertette.
Úgy tűnik, a javaslat készítői nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy miről beszélnek ? Úgy tűnik, egyik oldalon sincs kellően felkészült, megfelelő tudással, tapasztalattal bíró médiaszakértő, vagy, ha van - nem kérdezték meg.
Alapvetően beteg ötlet, hogy az analóg technológiával rendelkező Körzeti Stúdió szolgálja ki a digitális technológiát használó Pécs TV-t. A Körzeti Stúdió még analóg módon kezeli a jeleket, nem tudnak streamelni. Nekik feladatot kell keresni a túléléshez; nagyon érdekes, hogy éppen a legatyásodott Pécs városa állítsa őket talpra, miközben az évekkel előttük járó saját társaságát tennék tönkre.
Ugyanolyan szarvashiba a heti (!) 2×6 perces műsort készítő Körzeti Stúdióhoz integrálni a napi 24 órás adású Pécs TV-t, ahol a napi forgatott anyagok mennyisége messze meghaladja a Körzeti Stúdió által hetente forgatott anyag mennyiségét. A Pécs TV napi (!), tiszta műsora közel 60 perces (!)
Gazdaságilag több, mint bűn lenne, ha a - feladatot, bevételt kereső - Körzeti Stúdiótól, Budapesttől bérelnének helyet, technikát, stúdiót, személyzetet, és ezért a Pécs TV (végül is az Önkormányzat) bérleti díjat fizetne. A korábbi vezetés éppen azt szorgalmazta, hogy a Pécs TV vegye át a Körzeti Stúdió feladatait - ez kb. éves szinten mintegy 200millió forintost bevételt jelenthetne a Társaságnak, a Városnak (mellesleg: Debrecenben is így teszik…)
A Médiacentrum (ami hivatalosan még nem jelent meg sehol, csak beszélnek róla) tulajdonképpen a lemondásra kényszerült Keresnyei János Média Ház-Koncepcióját jelenti, melyet az Önkormányzat illetékes bizottságai 2006. januárjában elfogadtak, és megvalósításra utasították a Hivatal szak-főosztályait (más kérdés, hogy a hivatali bürokrácia malmai lassan őrölnek).
Mi is ennek a koncepciónak a lényege ? Egy kézbe összevonni és kihasználni a tv-rádió-internet-mozi-film-újság szinergiáit. Elég egy szerkesztőség, egy felügyelőbizottság, egy szerkesztőség, egy apparátus, egy épület, hogy csak a dolgok materiális előnyeit említsük. Piaci szempontból ki kell lépni a Pécs-adta korlátozott, és véges piacról, megteremteni az EKF-kommunikáció nemzetközileg is szükséges kapcsolódásait (technikailag is). Felkészülni a digitális átállásra, tartalomszolgáltatást végezni, interaktivítás hatékonyságát az internetes technológiákkal növelni, stb.
Végzetes hiba lenne a helyi televíziózás fellegvárát lerombolni ! Mi történik például azokkal az emberekkel, akik jelenleg a Pécs Tv műszaki hátterét, technikai működését biztosítják ? Utcára velük is ? Nem kell világosító, operatőr, gyártásvezető, villanyszerelő, stb. ? Ha ők nem kellenek, akkor viszont a többi média-rész alól is kirántják a szőnyeget; hisz’ a Pécs TV eddig is remekül használta a szinergiákat, pl. a tv villanyszerelője a rádió és a mozi villanyszerelője, érintésvédelmi felelőse, stb.
Most mennyi pénz is hiányzik a Pécs TV-nél, amit az Önkormányzat nem adott meg ? 40millió forintról beszélünk 2008 esetében. Ismerik a költségvetést ? A Mozi évente 20millió forintnyi veszteséget „termel”, magánvállalkozásban megengedne valaki ilyen veszteségforrást ? Az újság nélküli, durván nullszaldós eredményhez a Pécs TV-nek mintegy 140millió forintra van szüksége (a többi, kb. 160millió forintot saját bevételekből fedezik). Ebből fizessenek még bérleti díjat, ahelyett, hogy bevételre tennének szert ?
S A J T Ó A N Y A G
A városi televízió jövőjéről szóló javaslat
A Fidesz-KDNP Frakció álláspontja szerint a város jelenlegi (és a következő 20 éves) anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy egy központosított „Médiacentrumot” működtessen, amelynek része a PécsTV is. Bár alapvetően támogatható az összevonás, és annak lehetnek gazdasági előnyei, egy televízió működtetése önmagában is akkora feladatot és anyagi/gazdasági leterheltséget követel, illetve folyamatos korszerűsítést igényel, hogy felelősebb és biztosabb, ha önállóan működik.
Ismerve a városi televízió költségvetését és fenntartási költségeit, az alábbi javaslatot tesszük. Álláspontunk szerint gazdasági szempontból a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a városi televízió műszaki működtetését az MTV Zrt. Pécsi Regionális Stúdiója biztosítaná - bérleti jogviszony alapján. Ismereteink szerint az MTV Zrt.-ben rendelkezésre áll a megfelelő technikai háttér, stúdiótér, infrastruktúra. A városi televízió így megtarthatná önálló főszerkesztői, szerkesztési hátterét, de az infrastruktúra, illetve a működés folyamatos költségein spórolhatna. Felszabadulhatna a PécsTV két belvárosi ingatlanja is, ugyanakkor a város televiziója új helyén, méltó körülmények és kényelmesebb elhelyezésben folytathatná munkáját.
Ha a PécsTV műszaki hátterét az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója biztosítaná, a televízió költségvetését anélkül lehetne csökkenteni, hogy az hosszútávon a televízió minőségi, szakmai romlását eredményezné. Európa Kulturális Fővárosa ugyanis nem engedheti meg magának, hogy minőségi városi televízió nélkül maradjon. A Magyar Televizióval, az EKF kapcsán Tasnádi Péter polgármester által kötött szerződés és annak eddigi pozitiv tapasztalatai azt mutatják, hogy az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozott és megfelelő alapot biztosít a kapcsolat új dimenziójához.
Tudomásunk szerint az MTV Zrt menedzsmentje nyitott a javaslatra és várja az önkormányzat megkeresését. Első lépésben indítványozzuk a tárgyalások megkezdését Varga Péter, a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és a az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója vezetője között.
„Két héttel szerződésének lejárta előtt elfogadta a Pécs Tv Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatójának lemondását a Pécs Holding Zrt. vezetése.
Keresnyei János azért döntött a lemondás mellett, mert véleménye szerint az önkormányzat olyan feltételeket szabott a televízió további működésére vonatkozóan, ami megítélése szerint szakmailag nem vállalható. A jövő egyelőre még bizonytalan, és ez érinti nemcsak a Pécs Tv munkáját, de a Mediterrán Rádió és az Uránia Mozi működését, a tartalomszolgáltatást, a digitális technikára való átállást, a Film Office jövőjét, illetve a televízió nemzetközi kapcsolatainak alakulását.
További részleteket a Pécs Tv este 6 órakor kezdődő Pont Ma című hírműsorában közlünk.”
(Forrás: http://www.pecstv.hu - 2008.06.23.)
Kesu. Csak így, egyszerűen: Kesu. Így ismerte a szakma, a városvezetés, az Európai Nagyvárosi televíziók Szervezete, az ismerősök - szóval mindenki.
Keresnyei János. Így kevesebben ismerik, pedig ezen a néven jött világra, Pécsett. Világ életében mindenért megdolgozott - nagyon alaposan, és mindig megbecsülte a kis dolgokat. Neki a számítógép (A MAC ) nem gép, hanem kedves társ.
Kitartásáról egy példa: kb 5 éve elhatározta, hogy márpedig ő angolul fog megtanulni, mert ez szükséges az európai életbe történő bekapcsolódáshoz. Három év alatt felsőfokú nyelvvizsgát tett, és ma már Európában több helyen tart előadást a szakmájában.
Televíziós, rádiós, újságíró személyiség. Országosan elismert személyiség. A helyi televíziózás tekintélyének, elismertségének egyik oszlopos tagja, 6 évig volt a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke.
Megálmodója, egyik atyja a sokak által ismert Hálózatos Televíziók Rt-nek, ahol a helyi televízióknak kívánt egységet, új munkalehetőséget, üzleti lehetőséget nyitni, a helyi műhelyek elszigetelt megjelenését országos megjelenéssel felváltani, kibővíteni.
Az Európai Nagyvárosi Televíziók Szervezetének második éve elnöke. Alkotókészsége, tetrevágyása, akarása felpezsdítette Madrid, Bilbao, Lieg, Brüsszel nevekkel is fémjelzett európai helyi televíziózás életét.
Az integrált helyi média megteremtésének élharcosa; a televízió-rádió-internet-mozi-újság-film szinergiáit kihasználni szándékozó menedzser. Ebbe kellett elbuknia.
Abba kellett elbuknia, hogy egy önkormányzati tulajdonú céggel igyekezett megvalósítani mindezt.
Naív. A végtelenségig naív.
Nem tünt fel neki, méginkább - nem akarta tudomásul venni az irigységet, a kisstílüséget, a dilettantizmust, mely körbevette. Az önkormányzat 2006. januárban elfogadta az integrált médiára vonatkozó, nagyszabású tervét, melyet ő, a szokásos Kesu-elánnal el kezdett megvalósítani. „Tényleg európai !”, „Tényleg ez a jövő !”, „Felkészülés a digitális átállásra !”, „Kiszolgálja és szolgálja az EKF kommunikációs igényeit !” - mondogatták, bíztatták a Városházán.
Igen, biztatták, mert pénzt nem adtak, nem tudtak melléadni. És ő csak bízott, ment előre.
Két éven át hitegették, belezavarták egy reálisnak tűnő, de egyedül meg nem valósítható feladat megoldásába. Minél inkább haladt előre a megvalósításban, annál értékesebb lett a helye, majd hirtelen közölték; nincs tovább, a város a csőd szélén áll, és a legtöbb amit tehetnek, hogy 1999-es színvonalú támogatást adnak 2008-ban; ebből oldja meg.
Aki nem ért hozzá, annak elmondom; 140milliós önkormányzati támogatáshoz 160-170milliós saját bevételt kell összeszedni a meglévő integrált média működtetéséhez - fejlesztés, felhalmozás nélkül. 2008. márciusban egy előterjesztésből tudta meg, hogy az üzleti terv 140milliójával szemben 60milliót tudnak biztosítani. „Nincs pénz, építs le !” - szólt az utasítás. Semmilyen érvelés nem használt. 70ember és családjaik sorsa vált bizonytalanná. A városházi elképzelés szerint kb. 30-40embernek: utilapu…
Nem akarta elhinni; küzdött az embereiért. A gépezet pedig beindult: 6 különféle vizsgálat folyt ellene - mind mellette szóló eredménnyel.
Lázasan kereste a megoldást, de túl nagy értéket hozott össze; valaki(k)nek nagyon fáj a foga rájuk..
Keresnyei János az úttörő munkásságáért Pro Civitate díjat kapott.
Keresnyei János nem bírta tovább; a mai napon lemondott ügyvezetői megbízásáról - három héttel azelőtt, hogy lejárt volna megbizatása.
Felőrölték.
Kesu: a BARÁTOM !
Szerkesztés (2008.06.24. 03:20): Varga Péter vezérigazgató úrnak (Pécs Holding Zrt.) televízióba és a sajtóba tett nyilatkozatából kiderült, hogy Keresnyei János Média Ház projektjének megvalósítására írnak ki pályázatot. Az új ügyvezető feladata lesz a projekt gyakorlatba történő átültetése. Amire nem kapott lehetőséget Kesu, azt majd valaki megcsinálhatja - az ő számára (az új ügyvezető számára) talának fegyvert, paripát és pénzt…
Hogy kétsége se legyen senkinek sem arról, hogy Kesu küzdött, amíg csak bírt, álljon itt két levél, a két utolsó, kétségbeesett kiáltás:
Könyvelőként nagyon sokszor, az utóbbi időben túl sokszor, kerülünk olyan helyzetbe, hogy akarva-akaratlanul is betekintést nyerünk a "családi tűzhely fazekába".
Tudjuk, hogy mikor mi rotyog a fazékban, tudjuk, hogy a háziak dús, többfogásos vasárnapi ebédkölteményekről mesélnek, ugyanakkor a konyha mélyén néhány szelet zsíroskenyér hivatott elűzni az éhséget.
"A gyomron nincsen ablak !" - tartja egy régi sváb mondás, mely az a jelentése; mindegy mit, csak tegyél valamit a pocakodban, és hajtss ! Irány a munka !.
És mit tegyen az, aki hajt becsülettel, aki mindent feláldoz, hogy családjának jusson egy kis kenyér, aki szeretné, ha egyszer mindenki körbeülhetné az asztalt, és szeretne késsel, villával aranybarnára sült, ropogós-porhanyós rántotthúst enni ?
Baranya megye hátrányos helyzetű térség; sokan, sokszor, sokféleképpen leírták, tanulmányok születtek róla, de eredménye semmi. Mint az ugar, mikor lassan elsivatagosodik, méterről-méterre kúszik a terméktelen homok, felzabálva a termőföldet, a zöldet, a vizet, az életet, úgy kúszik délről Pécs felé a nincstelenség, a kilátástalanság, a szegénység, a munkanélküliség.
Tegnap, egy nagyon kedves, régi ismerősöm keresett meg a Könyvelőirodában; évek óta könyvelünk neki és családjának. A négytagú család a déli országrészen él (élet ez ?), és talán nincsen olyan dolog, amit nem próbáltak meg, hogy ici-pici vállalkozásukat lélegzethez juttassák. Apa és Anya egymást váltják az üzletben, a rendszerváltás óta nem volt három napjuk, amit egybefüggően pihenni tudtak volna, vagy elmenjenek szabadságra, vagy csak a közeli fürdővárosba, megfáradt tagjaikat kiáztatni. 15 és 16 éves koruk óta dolgoznak, betegen is, gyászban is. lányukat fiúkat taníttaták, szakmát adtak a kezükbe, akik minden módon meg próbálnak segíteni kilátástalan küzdelmükben.
A fiú külföldre ment dolgozni, többször is, de a honvágy mindig hazaűzte, itthon pedig - hiába dolgozik 12-14 órát naponta - nem keres tisztességesen szakmájában. A lány éppen négy helyen dolgozik, hogy tisztességesen megéljen, de nem tudja élvezni munkája eredményét, mert sír a szíve, látva szülei vergődését, mert a sok munkája mellett nem jut idő magára, barátaira.
Szóval, a régi ismerős annyit kért, hogy tegyem már meg, a törvények szerint a lehető leghamarabb, hogy édesapját kijelentjük; nem bírják fizetni a terheket, és a család úgy döntött: apuka legyen az, aki munkanélküli segélyért fog folyamodni, aki kiváltja majd az alkalmi munkavállalói kiskönyvet, és megpróbálja így a szerencsét, a megélhetést…
Képzeljék el; 55 éves ember, aki 16 éves kora óta dolgozik, rendesen, bejelentve. Világéletében fizikai munkát végzett, tette a dolgát csendesen, rendesen. Fél a jövőtől, mert nincs félretett vagyonuk, nincs megélhetőségre lehetőséget nyújtó nyugdíjra kilátásuk. NIncs semmijük, csak az otthonuk, a vágyuk, a reményeik, az akaratuk…
És az ismerős azért kérte csendben, négyszemközt, mert ő szégyelte, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Nem azok, akik tehetnének, de nem tesznek érte. Á, dehogyis ! A kisember, a dolgos ember, az elszegényedett ember; mert neki a tisztessége megmaradt.
"Hé urak, ti budapesti ebek, hát ne éljen itt magyar bárd ?" Biztosan ezt akarták, ezt akartuk a rendszerváltással ? Biztosan jó irányba megyünk Európába ?
Jobless (munkanélküliség) ?, vagy Jobb lesz ?
55 éves, ereje teljében lévő férfiember, 40 év munka után, kényszerből, családi döntés alapján, munkanélküli segélyért folyamodik…
Nem a kisemberen múlik - ő hatni, alkotni, gyarapítani akar !
Ma, az angol órán szóba került a budapesti közlekedésiek sztrájkja; veszel egy méregdrága vonaljegyet, aztán iszkiri ! Kb. 2 órás gyaloglás után máris frissen, fitten kezdheted a napot - miután leporolod magadról az araszoló autók által kipufogott kristálytiszta hegyi levegő-maradványokat.
A budapesti helyzetelemzést követően a pécsi tömegközlekedésre került sor. Mivel angol tudásom meglehetősen kezdetlegesnek mondható, ezért a tanárnőm egyszerű példával lepett meg, amit én már magyar nyelvre fordítva tolmácsolok is:
Pécsett kb. 6ezer forintba kerül egy havi buszbérlet. Egy liter üzemanyag ára, kerekítve, 300 forint, a gépjárműved 10 litert zabál 100 kilóméterenként. Egy hónap - ugyancsak a kerek számok kedvéért - 20 munkanapból áll.
1. kérdés: Megéri-e saját gépkocsival utazni a munkahelyedre és vissza, vagy inkább a tömegközlekedést érdemes-e választani ?
6.000 Ft : 300 Ft/l = 20 l üzemanyagot lehet venni venni a bérlet áráért
20 l x 10 l/100 km = 200 km-t lehet autózni a bérlet árán vásárolt üzemanyaggal
200 km : 20 munkanap = 10 km/munkanap amit a bérletjegy áráért lehet autózni
10 km/munkanap : 2 munkanap = 5 km-es távon belül jobban megéri saját gépkocsival menni a munkahelyre, mint bérletet venni.
5 km séta jó lenne naponta, ami kb. 1 órányi testmozgást jelent oda, és újabb 1 órányit vissza, de…
De Pécs mintegy 10-15 kilométernyire terül el, és a munkahelyek is különböző helyeken vannak. Továbbá, ha kettesben megyünk, nagyjából egy irányba, akkor már kifejezetten sokkal olcsóbb a napi közlekedés személygépkocsival, mint tömegközlekedéssel. Gyorsabb, kényelmesebb, rugalmasabb, komfortosabb, stb.
2. kérdés:Milyen matematika alapján számolják ki a tömegközlekedés árait, hogy az - szinte - képtelen versenyezni a személygépkocsi-közlekedéssel ?
3. kérdés:Mekkora haszonkulccsal számolnak a pécsi tömegközlekedésiek, és miért kell akkora hatalmas közpénz-támogatás ? Ha ez befektetés, és közép-, vagy hosszútávon megtérül, akkor rendben van, de ha nem, akkor hol a haszon ?