Könyvelőiroda és Partnerei Közösségi oldal

Nyilvánvalóan és törvényileg is hülyék vagyunk…

2008. november 28. péntek - 06:07 | Szerző: Administrator
Olvasva 37 alkalommal, 1 a mai napon

Kedden név szerinti szavazással, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló MSZP-s indítványt, így februártól az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után.

(Sajtóhíradás)

Hosszabb ideje, naponta többször is eszembe jut annak a „levélnek” a tartalma, melyet egy évvel ezelőtt közzétettem.

Engem addig érdekel a szaros hazád működőképessége, amíg az képes kitermelni a benzinpénzem, meg az illetményem. Az meg egyelőre nincs veszélyben. Zsé van, főnök és kontroll nincs. Ergo, szarunk bele!

(Idézet a „levélféléből”)

Ezzel, a keddi döntésükkel azt üzenték nekünk a képviselőink, hogy őrájuk más szabályok vonatkoznak, kedvezőbb adószabályok vonatkoznak, mint az átlag magyar állampolgárokra.

Miért is állítom ezt? Nézzük meg egy kicsit szakmai szemmel ezt a döntést, persze annyira szakmai szemmel, hogy mindenki világosan megértse, miről is beszélek. Nem lesz nehéz megérteni…

A személyi jövedelemadó alkalmazásában csak az a juttatás számít költségtérítésnek, amelyet a törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére, kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. A törvény azt is meghatározza, hogy nem tartozik az elismert kiadások körébe a magánszemély személyes, vagy családi szükségletét részben, vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha a törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

A költségtérítésnek nevezett juttatásokat tehát abból a szempontból kell minősíteni, hogy az kizárólag a bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik-e, vagy személyes szükséglet kielégítését (is) szolgálja. Így például a Szja törvény fogalmai szerint nem minősül költségtérítésnek az úgynevezett ruházati költségtérítés, az albérleti díj átvállalása, az étkezési költségtérítés, az üdülési költségek térítése, még akkor sem, ha ezeket valamilyen jogszabály alapján nyújtja a munkáltató, vagy a kifizető. Ezek a juttatások a magánszemélynél olyan bevételek, amelyekkel szemben költséget nem lehet elszámolni, és az adókötelezettséget az alapján kell meghatározni, hogy pénzbeli, vagy természetbeni formában kapja a magánszemély. Indokolt megjegyezni, hogy a bérjellegű kifizetés sok esetben kedvezőbb adóterhet jelent, mint a természetbeni juttatás.

Ha az előzőekben említett juttatásokat a magánszemély pénzben kapja, akkor a kapott összeg a magánszemély összevonandó jövedelmének részét képezi, ha viszont ezeket a kifizető természetben adja (akár úgy, hogy a kifizető a nevére szóló számla alapján térít), akkor természetbeni juttatásnak minősül, amely után az adót a kifizetőnek kell megfizetnie. Így a magánszemély összevonandó jövedelmének része az üdülési, a lakáshasználati, a ruházati hozzájárulás, valamint a pénzbeli étkezési hozzájárulás, ideértve a belföldi napidíj jogszabályban rögzített minimális összegén felül az élelmezési költségek térítését is. Ha azonban a munkáltató nevére szóló számla ellenében adja a „ruhapénzt”, vagy a kiküldetés alkalmával éttermi számla alapján térít, akkor a munkáltatónak kell a számla összege - az éttermi számla esetében a napidíj feletti összeg - után 44 % személyi jövedelemadót (31 % tb járulékot és 3 % munkaadói járulékot) fizetnie (a magánszemélyt ekkor nem terheli adó- és járulékkötelezettség).

Világosan látszik, hogy vagy költségtérítésről beszélünk, és akkor számlával (bizonylattal) kell igazolni, mire fordította a képviselő, vagy jövedelem, akkor viszont a többi összevont jövedelemmel együtt, a másokra is érvényes személyi jövedelemadó-kulcsokkal kellene adózni utána.

Létrehozták a magyar adórendszer legalacsonyabb adókulcsát, illetve ezzel a képviselői költségtérítés lett a legkevésbé adóztatott jövedelem ma Magyarországon.

(Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke)

Azzal, hogy képviselőink 15 %-os adókulcsot határoztak meg maguknak a költségtérítésük után,

- szemberöhögtek bennünket, törvényesen hülyéknek vagyunk nyilvánítva,

- bár továbbra is költségtérítésnek hívják - az alacsony, 15 százalékos adó levonása után, arra használja fel ezt az összeget a képviselő, amire akarja,

- tételes költségelszámolás elvetése azt mutatja, hogy a képviselők ezt sokkal inkább pluszjövedelmüknek tekintik, mint a felmerülő költségeik fedezésére szolgáló keretnek

A pofátlanul (és példátlanul) alacsony adókulcs egyetlen dologra jó: kiröhöghetik a képviselői költségtérítés számla nélküli elköltése miatti kritikákat.

A magyar adórendszerben egyetlen adózási formában sincs ilyen alacsony adókulcs a jövedelmek adózása tekintetében (a 15 % az EKHO-san adózóknál létezik még, „csak” ott még a munkaadónak is további 20 %-ot kell becsengetni.)

És mindezekhez még annyit lehet hozzáfűzni, hogy nem csak az országgyűlési, hanem az önkormányzati képviselőkre is vonatkozik, és alig van gazdasági válság, alig pár ezren veszítik el karácsonyi ajándékként munkahelyüket, alig… alig..

Hiteles források: Parlament, képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések 1991-től

és a

Minden magyar állampolgárra érvényes személyi jövedelemadó-táblák 1988-tól (kivéve a magyar képviselők!)

Mi, hülyének nézett magyar állampolgárok, ebben a nehéz gazdasági helyzetben, lepjük meg karácsonyi ajándékként szeretteinket azzal, hogy a megadott források segítségével számoljuk ki együtt, hogy választókerületünk régen látott képviselője mennyi adót kellene, hogy fizessen a ránk vonatkozó szabályok szerint egy évben, mennyit fizet (majd jövő februártól, majd 2010-ben!), és az egyévi különbözetből családunk milyen karácsonyi ajándékkal lepné meg egymást, valamint a háztömb kedvelt lakóit?

Kapcsolódó bejegyzés:

• Nincs kapcsolódó bejegyzés

Megjelölt szavak: alacsony adókulcs, állampolgár, jövedelem, képviselő, költségtérítés, személyi jövedelemadó, szja