Gondolatok a könyvelésen túl…

Pécsi könyvelőiroda blogja - erről-arról, meg ami nem fér a honlapjára

Bátonyterenyei WordPress-fejlesztő az EKF Pécs 2010-ért

Patai Lászlónak, a WordPress Magyarország tulajdonosának, aki bátonyterenyei lakós, nem valószínű, hogy az járt a fejébe, hogy sikerre vigye az EKF Pécs 2010 rendezvénysorozatait, vagy segítséget nyújtson a szálláskeresőknek akkor, amikor a legújabb fejlesztésébe kezdett.

Akkor miért is a fellengzősnek tűnő cím?

Patai László - természetesen wordpress-es alapokon - olyan fejlesztésbe kezdett, aminek pozitív hozadéka is lehet az EKF Pécs 2010 számára; összeállításában elérhetővé, kereshetővé válik a világ szinte összes hotelje, szállodája, panziója, és lehetővé válik az interneten keresztül történő helyfoglalás is. Személyes ismeretségünk okán a fejlesztő a pécsi szálláslehetőségek elérhetőségét már beépítette az oldalra.

Ha rákattintunk a Pécs Hotels linkre, akkor már láthatjuk, hogy a fejlesztő hol tart ebben a munkában, és ezen link kihelyezése minden pécs-baranyai blogger számára lehetőség, hogy a magunk módján segítsük az érdeklődőket abban, hogy a világhálón is megtalálják Pécsett, Pécs szálláshelyeit, hoteleit.

Szóval, rajtunk, bloggereken ne múljón a Pécs 2010 sikere, helyezzük ki ezt a linket, hogy nehogy az utcán kódorogjon a sok érdeklődő külföldi 2010-ben!


Felhívás Pécs-Baranyai Bloggerekhez! És ismerőseiknek, olvasóiknak!

Pécs-Baranyai Bloggertársak jelentkezését várjuk közös oldal kialakításához!

Aki hallja adja át, írja meg, küldje el!

Pécsről, Baranya megyéről viszonylag sok hivatalos sajtótermék érhető el az interneten, kisebb-nagyobb kereséssel elérhetők publikációk, háttéranyagok is.

Amit talán kicsit hiány lehet, az a civilek, a polgárok mindennapi hangja.

A blogger kifejezetten mai korunk újszülöttje, gyermeke. Jellemzően saját maga véleményét jeleníti meg, gondolatait, örömét, bánatát teszi közzé, egyedi látásmódjával, stílusával egy-egy eseményt egészen másképpen világít meg.

Névtelensége nem teszi személytelenné, sőt, egyedi varázst teremt az, hogy nem tudjuk, talán a szomszédunk írta haragos bejegyzését a koszos buszról, az ordenáré stílusú ügyintézőről, az ócska ételről, az átverős autóvásárlásról. Ilyen értelemben az internet szabaddá, kötetlenné tesz.

Egy kattintás ide a továbbolvasáshoz… →

Merre, hogyan tovább Pécs TV ?

Percekkel ezelőtt ért véget a pécsi FIDESZ-KDNP sajtótájékoztatója, ahol a Pécs TV Kommunikációs Kft. jövőjével kapcsolatos frakció-álláspontot ismertették.

A háttéranyagaként szolgáló sajtóanyagot, szó szerint teszünk közzé (alul).

dr. Páva Zsolt frakcióvezető elmondta, hogy a Társaság kiválóan működik, vezetői remekül ellátták a feladatukat, a televízió az országos helyi televíziózásban az élvonalban jár, majd - lényegében - a sajtóanyagban foglaltakat ismertette.

Úgy tűnik, a javaslat készítői nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy miről beszélnek ? Úgy tűnik, egyik oldalon sincs kellően felkészült, megfelelő tudással, tapasztalattal bíró médiaszakértő, vagy, ha van - nem kérdezték meg.

Alapvetően beteg ötlet, hogy az analóg technológiával rendelkező Körzeti Stúdió szolgálja ki a digitális technológiát használó Pécs TV-t. A Körzeti Stúdió még analóg módon kezeli a jeleket, nem tudnak streamelni. Nekik feladatot kell keresni a túléléshez; nagyon érdekes, hogy éppen a legatyásodott Pécs városa állítsa őket talpra, miközben az évekkel előttük járó saját társaságát tennék tönkre.

Ugyanolyan szarvashiba a heti (!) 2×6 perces műsort készítő Körzeti Stúdióhoz integrálni a napi 24 órás adású Pécs TV-t, ahol a napi forgatott anyagok mennyisége messze meghaladja a Körzeti Stúdió által hetente forgatott anyag mennyiségét. A Pécs TV napi (!), tiszta műsora közel 60 perces (!)

Gazdaságilag több, mint bűn lenne, ha a - feladatot, bevételt kereső - Körzeti Stúdiótól, Budapesttől bérelnének helyet, technikát, stúdiót, személyzetet, és ezért a Pécs TV (végül is az Önkormányzat) bérleti díjat fizetne. A korábbi vezetés éppen azt szorgalmazta, hogy a Pécs TV vegye át a Körzeti Stúdió feladatait - ez kb. éves szinten mintegy 200millió forintost bevételt jelenthetne a Társaságnak, a Városnak (mellesleg: Debrecenben is így teszik…)

A Médiacentrum (ami hivatalosan még nem jelent meg sehol, csak beszélnek róla) tulajdonképpen a lemondásra kényszerült Keresnyei János Média Ház-Koncepcióját jelenti, melyet az Önkormányzat illetékes bizottságai 2006. januárjában elfogadtak, és megvalósításra utasították a Hivatal szak-főosztályait (más kérdés, hogy a hivatali bürokrácia malmai lassan őrölnek).

Mi is ennek a koncepciónak a lényege ? Egy kézbe összevonni és kihasználni a tv-rádió-internet-mozi-film-újság szinergiáit. Elég egy szerkesztőség, egy felügyelőbizottság, egy szerkesztőség, egy apparátus, egy épület, hogy csak a dolgok materiális előnyeit említsük. Piaci szempontból ki kell lépni a Pécs-adta korlátozott, és véges piacról, megteremteni az EKF-kommunikáció nemzetközileg is szükséges kapcsolódásait (technikailag is). Felkészülni a digitális átállásra, tartalomszolgáltatást végezni, interaktivítás hatékonyságát az internetes technológiákkal növelni, stb.

Végzetes hiba lenne a helyi televíziózás fellegvárát lerombolni ! Mi történik például azokkal az emberekkel, akik jelenleg a Pécs Tv műszaki hátterét, technikai működését biztosítják ? Utcára velük is ? Nem kell világosító, operatőr, gyártásvezető, villanyszerelő, stb. ? Ha ők nem kellenek, akkor viszont a többi média-rész alól is kirántják a szőnyeget; hisz’ a Pécs TV eddig is remekül használta a szinergiákat, pl. a tv villanyszerelője a rádió és a mozi villanyszerelője, érintésvédelmi felelőse, stb.

Most mennyi pénz is hiányzik a Pécs TV-nél, amit az Önkormányzat nem adott meg ? 40millió forintról beszélünk 2008 esetében. Ismerik a költségvetést ? A Mozi évente 20millió forintnyi veszteséget “termel”, magánvállalkozásban megengedne valaki ilyen veszteségforrást ? Az újság nélküli, durván nullszaldós eredményhez a Pécs TV-nek mintegy 140millió forintra van szüksége (a többi, kb. 160millió forintot saját bevételekből fedezik). Ebből fizessenek még bérleti díjat, ahelyett, hogy bevételre tennének szert ?

S A J T Ó A N Y A G

A városi televízió jövőjéről szóló javaslat

A Fidesz-KDNP Frakció álláspontja szerint a város jelenlegi (és a következő 20 éves) anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy egy központosított „Médiacentrumot” működtessen, amelynek része a PécsTV is. Bár alapvetően támogatható az összevonás, és annak lehetnek gazdasági előnyei, egy televízió működtetése önmagában is akkora feladatot és anyagi/gazdasági leterheltséget követel, illetve folyamatos korszerűsítést igényel, hogy felelősebb és biztosabb, ha önállóan működik.

Ismerve a városi televízió költségvetését és fenntartási költségeit, az alábbi javaslatot tesszük. Álláspontunk szerint gazdasági szempontból a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a városi televízió műszaki működtetését az MTV Zrt. Pécsi Regionális Stúdiója biztosítaná - bérleti jogviszony alapján. Ismereteink szerint az MTV Zrt.-ben rendelkezésre áll a megfelelő technikai háttér, stúdiótér, infrastruktúra. A városi televízió így megtarthatná önálló főszerkesztői, szerkesztési hátterét, de az infrastruktúra, illetve a működés folyamatos költségein spórolhatna. Felszabadulhatna a PécsTV két belvárosi ingatlanja is, ugyanakkor a város televiziója új helyén, méltó körülmények és kényelmesebb elhelyezésben folytathatná munkáját.

Ha a PécsTV műszaki hátterét az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója biztosítaná, a televízió költségvetését anélkül lehetne csökkenteni, hogy az hosszútávon a televízió minőségi, szakmai romlását eredményezné. Európa Kulturális Fővárosa ugyanis nem engedheti meg magának, hogy minőségi városi televízió nélkül maradjon. A Magyar Televizióval, az EKF kapcsán Tasnádi Péter polgármester által kötött szerződés és annak eddigi pozitiv tapasztalatai azt mutatják, hogy az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozott és megfelelő alapot biztosít a kapcsolat új dimenziójához.

Tudomásunk szerint az MTV Zrt menedzsmentje nyitott a javaslatra és várja az önkormányzat megkeresését. Első lépésben indítványozzuk a tárgyalások megkezdését Varga Péter, a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és a az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója vezetője között.

dr. Páva Zsolt

frakcióvezető, Fidesz-KDNP

Pécs, 2008. július 7.


Egy kis Európa Kulturális Főváros

 Lehet, hogy kevesen tudják, hogy a történet 1985-ben, Athénnel indult…

Tekintsük át egy kis táblázat segítségével Európa Kulturális Fővárosait: 

1985: Athén 1990: Glasgow 1995: Luxembourg
1986: Florence 1991: Dublin 1996: Koppenhága
1987: Amszterdam 1992: Madrid 1997: Szaloniki
1988: Berlin 1993: Anvers 1998: Stockholm
1989: Párizs 1994: Liszabon 1999: Weimar
2000: Avignon, Bergen, Bologna, Bruxelles, Helsinki, Cracow, Reykjavik, Prague, Santiago de Compostela.
2001: Porto + Rotterdam 2003: Graz
2002: Bruges + Salamanca 2004: Gênes + Lille
2005: Cork 2006: Patras
2007: Luxembourg + Sibiu

2008: Liverpool + Stavanger

 

 A felkészülési időszakban lévő, pályázatot nyerő városok a következő években:

 

2009 Linz (AU) + Vilnius (LIT)
2010 Essen (GER) + Pécs (HU)  + Istanbul (TR)
2011 Tallin (Estonia) + Turku (Finland) 

 

 

Nem ággódsz ! Majd ha ákársz, lesz EKF !

Minden hónap első szerdáján van az Ambassador Club Pécs szokásos havi összejövetele (a klub egy civil szerveződés, melynek jelmondata a barátság, tolerancia, politikamentesség).

A beszélgetés - jó civil pécsi szokás szerint - egy idő után az EKF 2010 programra terelődött. Volt hideg, volt meleg, és közte volt egy hozzászólás, egy vélemény, mely azóta sem hagy nyugodni:

” Pécs az Európa Kultúrális Főváros 2010 címet nem azért kapta meg, mert 2010-ben fölvirágozva, felcicomázva, tengernyi kulturális programmal kell megmutatni, hogy Pécs a kultúra fővárosa. Nem ! Ez óriási tévedés !

Pécs kivívta - évszázadok, évezredek alatt azt a megtiszteltetést, hogy szellemiségével, kultúrájával, felkészültségével viselje ezt a megtisztelő rangot.

Nem az egy-két-három év alatt kell neki a kultúra központjává lenni ! Már az !”

 

2010 olyan mint egy menyegző; kicicomázzuk, feldíszítjük, ékkövekkel díszítjük, majd ünnepelünk. Az esküvőt már kihirdettük, mert már előre kiderült, hogy az ifjú pár szép, összeillő, mosolygós, egymásnakvaló, csak meg kell várni a kihirdetést, és a ceremóniát !

 

Nem kell előre összeveszni, hogy kié lesz a menyasszonyi csokor, ki ad drágább ajándékot (vagy nem ad) az ifjaknak, kié lesz a nagyobb szelet torta, ki táncol előszőr a menyasszonnyal ! Örülni kell, hogy ez a pár, a mi városunk bizonyult a legszebbnek, a legmutatósabbnak, a legjobbnak. És várjuk meg békében, míg eljön a nagy ünnep !

 

Jut eszembe; Pécs város kultúrájának valahogy része lett az a doktor, aki nem tüke, de itt él közöttünk, szinte mindenki ismeri, mert mióta itt van valahonnan messzi afrikából, mindig csak mosolyog.

Orvos ő, anaszteziólógus (altatóorvos), egykor dús göndör hajában már a fehér és ezüst szálak az uralkodók. Rengeteg műtétnél állt a betegek fejénél, sok mindent látott.

Az altatás nem veszélytelen dolog - ki volt már műtéten, már át is élhette - és ilyenkor az altatóorvos kezében (is) van sorsunk. A történetek a mi pécsi doktorunkról, a mosolygás mellett, mindig megemlítik, hogy az ő betegei mindig felébrednek :)

Nos, egy alkalommal, egy igen komplikált, nehéz beavatkozás után a beteg ébredezik az intenzíven, monitorok pittyegnek, gépek szörcsögnek, orvosok kimosakodnak. A betegnél a monitor jelzője felvisít, nővér kétségbeesetten rohan, és mondja a mi dokinknak: Jaj, doktor úr ! A beteg nem akar lélegezni. A Mi kedves afro-pécsi doktorunk- úgy, ahogy az utcán látjuk, mosolyogva, megértően, ránéz a betegre, a monitorra, majd a nővérre, aztán egy mozdulattal kinyomja a készüléket (ő tudta, miért).

- Závár ? Kapcsoóld kí - mondta a nővérnek

- Nem ággódsz, ha ákársz, majd vesz levegót - folytatta. (Mondani sem kell, a monitor túl nagy érzékenységre volt állítva, a doktor ezt jól látta, és azt is, hogy a páciens már maga veszi a levegőt, nincs szüksége tovább a gépre.)

 

Nem ággódsz ! Majd, ha ákár, lesz EKF ! - mondom én.

 

Csak hagyjuk magától lélegezni, csak hagyjuk élni ! Nemsokára mennyegző… !!

 

 

 

Miniszteri biztos az EKF-nek ? Avagy, mi kell Budapestnek ?

Felkaptam a fejemet az előbb a pécsi Mediterrán Rádió hírére: ”

“Lapértesülések szerint elsősorban a pécsi önkormányzat és az EKF program vezetőit bírálja az a jelentés, amelyet Bajnai Gordon nyújtott be a kormánynak a projekt jelenlegi helyzetéről.

Az állítólag 10 évre titkosított dokumentumban a hírek szerint egyebek mellett az áll, hogy az öt kulcsprojekt többsége nincs megfelelően előkészítve, a határidők pedig nem tarthatók, vagy eleve 2010 közepét célozták meg.

Szerkesztőségünk úgy értesült, hogy a 17 oldalas jelentésben az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kormánybiztos kinevezését is kilátásba helyezi a projekt élére. A hírre egyelőre sem Tasnádi Péter polgármester, sem Mészáros András EKF főigazgató nem kívánt reagálni, ígéretük szerint hétfőn közös sajtótájékoztatón fejtik ki álláspontjukat.”

 

Mindig rácsodálkozom arra, hogyan kerül egy titkosított jelentés tartalma a sajtóhoz. Talán úgy, hogy ez is egy cél, egyfajta korbácsoló eszköz ? Cirkuszt a népnek ?

Hmm.. Ehhez soha nem fogok felnőni…

 

Mi, pécsiek aztán tényleg tudjuk, hogy az EKF projekttel, bizony-bizony gondok vannak. Csak azt nem tudjuk, Budapest hogyan tudja a helyi kérdéseket ilyen magabiztosan rendezni ?

Az a budapesti vezető, aki nem tudja, hogy merre is van a Búza tér, vagy az Indóház tér, az hogyan talál mindig frankó, tutti-biztos megoldásokat ? Vagy így biztosabban lehet koordinálni az EU-s forrásokat ?

Na, míg kétágú vagyok, addig ezekre sem fogom megtudni az igazi válaszokat…

 

A siker az egyes szereplők - Pécs és a régió, Pécs és a kormányzat, valamint Pécs, Essen és Isztambul - együttműködésén, összefogásán múlik.

 

“Független és autonóm, “menedzser típusú” művészeti igazgató, a helyi kulturális szereplők érdemi bevonása - ez csak két titka egy EKF-programév levezénylésének Robert Palmer, a kérdés talán legjobb európai ismerője szerint. Nem baj, ha nem minden beruházás készül el. …

Palmer még két tanácsot szokott adni a kulturális fővárosoknak. Az egyik, hogy erős kommunikáció, a helyiek megmozgatása nélkül nem megy az EKF-év. A másik pedig az, hogy tanuljanak az eddigi fővárosok tapasztalataiból.”

(Robert Palmer Glasgow (1990) és Brüsszel (2000) kulturális fővárosi évének művészeti igazgatója volt, húsz korábbi EKF-városról készített jelentést az Európai Bizottság számára, jelenleg pedig a strasbourgi székhelyű Európa Tanács kulturális ügyekért felelős igazgatója)