Nem tudom, hogy én lettem érzékenyebb a témára, vagy tényleg többen mondják el nekem saját példájukat az előző írásom kapcsán, de szerte az országból sokan megtiszteltek azzal, hogy életük egy-egy mozzanatát elmesélték.
Sajnos, az ilyen történetek elmondása-meghallgatása a két félnek jelent csak megtisztulást, megerősödést önnön tisztességükben, mert ezeket az elbeszéléseket nem lehet nyíltan, tényként közzétenni, hisz’ sem erőm, sem felkészültségem nincs védekezni a várható, maffiaszerű megtorlásra, bíróság előtti rágalmazási perekre.
Minden, amit tehetek az egyszerű eszközeimmel, hogy mint egy tanmesét, megosztom az oldal látogatóival, jó alaposan felforgatva a szereplőket, helyszíneket, bízva abban, hogy az emberek túlnyomó többsége tisztességes, és le tudja szűrni a tanulságokat,meglátja a lényeget!
Egy távoli dzsungel-népköztársaságból lett antidemokratikus köztársaság főfejeseinek elege lett abból, hogy az alattvalók (pardon: az állampolgáraik) már nagyon unták, hogy a beadványaikat mindig 3 példányban kellett kőbe vésve beadni, és úgy gondolták, hogy itt az ideje a digitális fakockába történő beégetésre átállni.
Nosza, ki is adták rögtön az ismert és elismert, az alattvalók által nagyra tartott ifjú varázslósereg egyik-másik képviselőjének, hogy szerte a vadonban fellelhető törzsek összekötésére készítsék el a színes, villodzó, oda-visszabeszélő, nagysebességű digitális fakocka-égető berendezéseket, hadd élvezkedjen a nép, legalább addig sem dünnyögnek.
Biztosítottak is hozzá néhány törvényes fizetőeszközt, ami a legutóbbi törzs-vezetői party pókerpartijából maradt.
Hejjj, de örültek az ifjú varázslók; azt csinálhatják, amihez értenek, úgy, ahogyan azt akarják, egységesen, beleadva apait-anyait. Most aztán megmutathatják, Még a legkisebb is tudta közülük, hogy a fakockába minimum 3D-s verzióban megjelenő Dart Weder fogja lézerkardjával, 3 nyelven bevésni a kókusz-szedési engedélykérelmet, és le sem kell jönni ahhoz a fáról, hogy ez a Nagy Tekintéyű Atyák színe elé is kerüljön.
Éj és nappal, nappal és éj, úgy sodorták a feladatot az ifjú varázslók. Minden éjjel, hajnalig villódzott az LCD-s tábortűzük a sátrukban - csak egyvalamivel nem számoltak: az Antidemokratikus Atyák újabb pókerpartyjával.
Az egyik Főatya eléggé legatyásodott, még a hathengeres rinocérosz-terepjárója is ráment. Új források kellettek volna, de minden más Atya már rajta tartotta atyai kezét valamin.
De nem hiába lett ő Isten és a szavazókőr-haverok segedelmével a Valaki: azonmód kitalálta, hogy nem elég drága az ifjú varázslósereg alkotása. Felkért egy másik kuruzslókört, hogy ugyanazt (de a dolog jellegéből adódóan nem baj, ha rosszabbat) készítsék el, de sokkal drágábban.
Vegyék meg az ifjú varázslóktól azt, amivel eddig elkészültek, tegyék rá a saját hasznukat, a különbséget pedig fizessék a Szavannai Becsület- és letétkezelő Bank megadott titkos számlájára.
A digitális fakockákhoz mindenkinek adtak egy alumínium kést, kiadták, hogy a kocka csak keményfából készülhet, és a kérelmet 5 példányban kell 5 felé előterjeszteni, de a kockát csak gurítani szabad.
A következő partyra 10 hengeres elefánt-terpjárón dübörgött be a Főatya. De jószívű volt, mert minden vesztesnek elmondta hálából, hogy miként tömhető be a pókerveszteség ütötte átmeneti zseblyuk.
Alig kért érte százalékot a becsület-süllyesztő kasszába…
)