Legalábbis én nagyon szeretnék egyértelmű igennel válaszolni rá. Szeretném azt hinni, és hiszem is azt, hogy nem a Karácsony miatt csillog a kis unokám szeme, amikor rám néz, amikor a levesből kihalássza a húsdarabot, amikor egy játékot kap, amikor a kutyának adhat enni.
Mindennap csillog, mindennap örülünk a párunknak, a barátunknak, a tiszta levegőnek, a sikereknek. Persze, néha fáj a fogunk, ég a gyomrunk, utáljuk a főnökünket, szakítunk a nagy szerelmünkkel, a kukába dobjuk a sikertelen hegesztésünket, a fenébe kívánjuk az ügyfelünket, a főnökünket, a beosztottunkat - néha az egész Világot!
